|
| Fotó: www.tundererdo.hu |
Béla átnyújtotta a sorsjegyét a fiatal, szőke közérteslánynak, majd várt. Utálta ezt a boltot, mégis mindig idejárt, mert ez volt a lakásához a legközelebb. Túl öregnek érezte már magát, ahhoz hogy átutazza a fél várost egy sorsjegy vagy egy kiló kenyér miatt. És ha tehette, akkor nem is időzött sokat az emberek között. Most is alig várta, hogy végre távozhasson; az apró helységben ugyanis túl sokan zsúfolódtak össze.
